TF-BP – JKSE 80 -75 (21-21, 14-17, 19-13, 15-18, 11-6)
Bár az előjelek egyvelege egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy kiélezett küzdelemre számíthatunk a JKSE ellen, arra talán senki nem számított, hogy 40 perc játék után sem derül ki a győztes csapat kiléte.
Szántó sokszínű játékával rögtön lendületet adott a csapatnak, az első játékrészt inkább mi irányítottuk, de az utolsó mozzanat egy vendég tripla volt, ami épp egyenlítést jelentett (21-21). A folyatásra valamelyest megszaporodott a hibák száma, és lelassult a pontgyártás is ezzel párhuzamosan. A nagyszünetben 3 pontos hátrányban voltunk. A folytatásban ez már 8 egységre hízott, de a negyed derekán fordult a kocka. Dancsecs megrázta magát, 1-2-3 pontost is szerzett gyors egymásutánban, a záró felvonásra sikerült is fordítani: 54-51. Szántó triplája megduplázta a hazai fórt, irányítónk 3 gólpassz híján tripladupláig jutott… A Jászberény is képes volt váltani, az utolsó percekben már ők jártak előrébb. 64-67-nél Dancsecs egyenlített távolról, 1 perccel a vége előtt. 1 fault után két büntetőt is bedobott, így 69-67-nél jöttek a vendégek. Kucsora duplája azt jelentette, jöhet a ráadás. Ebben fokozatosan szakítottuk le a jászságiakat, 45 perc játék után végül 80-75-re győztünk!
Beák Gábor: Egy győzelmet nem kell magyarázni. Ez ma annak volt köszönhető, hogy ahhoz képest, milyen sokat hibáztunk, mégis higgadtak voltunk. Én azt kértem a srácoktól, hogy minden sallangot tegyünk félre. Az is nagyon jó dolog, hogy ezt a mérkőzést meg tudtuk nyerni. De ezzel a mérkőzéssel megint egy apró kis lépcsőfokot léptünk, és akkor érik be ez az egész, ha tényleg tényezővé válunk. Na, ehhez most egy lépcsőfokot felléptünk.